Jegesmedve

Rendszertani hely: osztály: emlősök (Mammalia); rend: ragadozók (Carnivora); család: medvefélék (Ursidae)

Leírás: A ragadozó emlősök rendjének legnagyobb testű képviselője, testhossza a 2,5, marmagassága az 1,5 m-t, testtömege pedig a 450 kg-ot is elérheti. Vastag, sárgásfehér színű bundája szinte az egész testét beborítja. Mint a legtöbb medvefélének, a jegesmedvének is hatalmas és erőteljes mancsai vannak.

Elterjedés, élőhely: A jegesmedve elterjedési területe az északi sarkvidék. A legtöbb jegesmedve szinte sohasem teszi a lábát igazi szárazföldre, többségük egész életét a sarkvidék befagyott vizein, a lassan sodródó jégmezőkön tölti.

Életmód, táplálkozás: A jegesmedve szinte állandóan vándorúton van, s emiatt még saját territóriumot sem tart. Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen a jégmezők nemigen szolgálnak bőséges táplálékkal, és viszonylag nagy utat kell megtenniük az állatoknak ahhoz, hogy napi táplálékukat beszerezzék. Míg sok más medvefaj étrendjén igen jelentős a növényi eredetű táplálékok szerepe, a jegesmedve csak a sarki nyár hónapjaiban fogyaszt egy kevés zuzmót, mohát vagy bogyót, de azt is csupán étrendi kiegészítésként. Táplálékának zöme állati eredetű, s mivel a sarkvidék zord körülményei közt nemigen válogathat, szinte mindent megeszik. Ez a hatalmas, talán lomházak tűnő állat nagy ügyességgel halászik, ha pedig vadászik, kitartóan üldözi zsákmányát. A hal mellett egyik kedvenc táplálékát a fókák képezik, de olykor madarakat is zsákmányul ejt, sőt a dögöt sem veti meg. A jegesmedve egyébként az északi sarkvidék jégmezőinek csúcsragadozója, természetes ellensége jóformán nincsen. Talán csak a rozmárok hatalmas agyarai jelentenének számára veszedelmet, egy magára valamit is adó rozmár azonban legfeljebb csak akkor támad jegesmedvére, ha a többi, fiatal rozmárt védi.

Szaporodás, egyedfejlődés: A vemhes nőstény a sarki tél legzordabb szakaszában hóba és jégbe vájt barlangjába húzódik vissza, s itt hozza világra bocsait átlagosan 240 napi vemhesség után. Ellésenként általában kettő, néha csak egy bocs születik, testtömegük születésükkor kb. 500 g. A bocsok életük első hónapjaiban csak felszín alatti lakásukat ismerik, az anyamedve csak az ellés után négy hónappal vezeti ki a bocsokat a szabad ég alá. A bocsok ezután még elég sokáig, mintegy két esztendős korukig maradnak anyjukkal, s csak ezután kezdik meg önálló életüket.

Érdekességek: A jegesmedve igen jól alkalmazkodott az északi sarkvidék hidegéhez. A hőszigetelésben nemcsak vastag bundájának jut kiemelkedő szerep, hanem a bőr alatti zsírrétegnek is, amely egy-egy bőséges időszakot követően több cm vastag is lehet. Persze a zsírréteg nemcsak hőszigetelést, vagy mechanikai védelmet jelent az állat számára, hanem tartalék tápanyagforrást is a zsákmányban szűkös időszakokra. A jegesmedve bundája és zsírja az ember figyelmét is felkeltette, s emiatt az északi eszkimók már évezredek óta vadásszák ezeket az állatokat. Az utolsó néhány évszázadban azonban a jegesmedvék irtása egyre nagyobb, aggasztó méreteket öltött, s csaknem kipusztult a faj. A jegesmedvék védelmében tett erőfeszítéseknek hála, számuk ma már ismét növekvőben van.

Testfelépítés

Jegesmedve, a Medve-félék családjába tartozó emlősállatfaj. Teste nyúlánk, feje és arcorra megnyúlt, szakító foga gyengén fejlett, füle rövid, szeme kicsiny, nyaka hosszú, lábai a többi medvéknél jóval szélesebbek és hosszabbak, lábszárai rövidek, de vastagok és izmosak, ujjait csaknem hosszúságuk feléig úszóhártya köti össze. A többi medvéknél jóval nagyobb; testhossza 2,5-2,8 méter; válmagassága 1,3-1,4 méter. Bundája tömöttszőrű, a fiatal példányoknál ezüstfehér, az öregeknél sárgás árnyalatú.

Elterjedési terület

A föld legészakibb részének, a sark jeges övének lakója.
Fogságban megszelidül s ilyenkor idomítható is.

Életmód

Kitűnő úszó, a víz alá bukva két percig is képes a mélyben maradni. A fókát is a víz alatt úszva közelíti meg, majd hirtelen felbukkanva lepi meg és teríti le. Telhetetlen étvágya van. Mindent üldöz, ami mozog.
Téli álmot nem alszik, mindig a tápláléka után jár. Védett állat.
Húsa, zsírja és bőre miatt mindenütt vadásszák; vadászata nem nagyon veszedelmes. Húsát, szalonnáját eszik. Prémje értékes; darabjáért 200-700 koronát fizetnek.

Táplálkozás

Tápláléka túlnyomóan hús, a rövid nyár folyamán azonban mohát és zuzmót is fogyaszt. Fő zsákmánya a fóka, de halakkal is szívesen táplálkozik.

Szaporodás

Hóba ásott mély gödörben hozza világra egy vagy két bocsát. Tanyájához több méter hosszú járatot váj a hóba. A medvebocsok életének első hónapjaiban az anya ki sem mozdul a vackából. Saját testének zsírtartalékaiból él. Mire a kicsinyeket először kivezeti a "hókunyhójukból" a bocsok már nyitott szemű, hófehér bundájú állatok.

Besorolás

Törzs:   gerinces
Osztály:   emlős
Rend:   ragadozók
Család:   medvék
Nem és faj:   Ursus maritimus