|
A ragadozók rendjébe, a macskafélék családjába tartozó emlõs állat. Vérrokoná-
tól fõleg rövidebb, zömökebb testével, rövid, egyszínû szõrével, és hímjének ha-
talmas nyak - és mellsörényével különbözik. Farka bojtos, végbojtjában szarutö- vis rejtõzködik. Az afrikai oroszlánnak két fajtája ismert: a berber oroszlán és a szenegáli. Rendszerint egyedül él. Legkedveltebb tartozkodási helye a nyílt me-
zõség, füves helyenként a bokros cserje, vagy a kopár sivatag.
 |
|
Afrika legnagyobb ragadozója az oroszlán. A hímnek hatalmas sörénye van, ami hazája szerint változik.Teste hajlékony, rugalmas. Több mint 2 m hosszú. Bojtos farka körölbelül 1 méteres. Szõrzete sárgásbarna. A nõsténynek nincs sörénye. Falkákba verõdve, fõleg alkonyatkor és éjszaka vadásznak fõleg nagy állatokra, de szükség esetén egerekkel és kisebb rágcsálókkal is beéri. Kiszemelt áldoza- tukat félkörben vagy körben körülfogják. Amikor az állat menekülni akar, a leg- közebb tartózkodó oroszlán mancsának egyetlen csapássával leteríti, majd ösz-
szeroppantja a nyakcsigolyáját. Fõleg a patás állatok húsát kedvelik.
|
 Négylábú ragadozók királya, az em- lõsök birodalmá- nak fejedelme. A sörény az, ami a hímoroszlánnak királyi külsõt köl- csönöz. Az orosz- lán elterjedési határai , mint bármely más nagy ragadozóé , erõ- teljesen beszûkültek. Kelet - és Dél -
Afrika vadban gazdag pusztáin kisebb csapatokba verõdnek. |
A nyílt területet kedveli. Lusta, a hosszabb portyákat nem szereti, keresi a kényelmet. általában éjjeli életet él. 
Az ordító oroszlán támadásától nem tartanak, mert mert csak akkor szokta a hangját hallatni, ha már jól lakott. |
|
Vadászat közben teljesen csöndben marad, vagy csak idõnként hallatja bömbölõ morgását, ami közelrõl is távolinak tetszik. Hangja egy óriási macska nyávogásához hasonlít vagy
mélyhangú morgás, ha pedig megijed, köhögésszerû hangot hallat.
Bömbölését ritkán hallatja. Erejének kifejezõje és az állatvilágban egyetlen a maga nemében. Leírhatatlan a hatás, amit a király hangja alattvalóira tesz. A hiéna elnémul, a majom hangos rikoltozásba kezd, rémülten menekül, az antilopok nekivágnak a bozótosnak, a bégetõ nyájban halotti csend támad. |
Ahol teheti, falvak közelében telepszik meg és ezeket dézsmálja. Nehezen ûzhetõ el, támadásait nagy ravaszság- gal viszi véghez. Ha az oroszlán na- gyon öreg lesz, képtelen vadat ejteni, akkor kecskéket rabol a falvakból, ha ilyenkor nõ vagy gyerek téved az út- jába, elhurcolja azt is. Némelyek olyan vakmerõvé válnak, hogy fényes nappal mutatkoznak, néha még a tábortûz sem riasztja vissza.  |
|
Általában nagy vad vadászatára van berendezkedve. Az oroszlán párzási ideje vidékenként változik.Tíz - tizenkét hím oroszlán követ egy nõstényt, melyért sok harc van közöttük. Ha a nõstény kiválasztotta a párját, akkor a többi elvonul.
102 - 110 napos vemhesség után a nõstény 1 - 6 kölyköt hoz a világra. Ezek nyitott szemmel vagy vakon születnek, nagyságuk a felnõtt macskáéval egyezik. A nõstény nagy gonddal ápolja csemetéit, A hím pedig õrzi õket és segít a táplálékot elõteremteni. |
A fiatal oroszlánok kezdetben gyámol- talanok. Csak a második hónapban
kezdenek járni tanulni. Játékaikban bambák és esetlenek. Kezdetben mind- két nembeliek azonos kinézetûek. A harmadik évben már a sörény nyomai is észrevehetõk, teljes kifejlettségüket 7 éves korukra érik el. Életkoruk 20-25 évre tehetõ.
Az oroszlán, kivéve a fejlett elefántot, orrszarvút, vízilovat, a kelet - afrikai vadon minden vadját megtámadja. Ínséges idõkben szívesen jár dögre. Többnejûségben élnek. A hím oroszlán súlya 220 - 250 kg. A nõstény 120 - 150 kg. |
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
