- Bison or Buffalo

Az amerikai bölényt Észak-Amerikában buffalónak (bivalynak!) hívják. Egykor az egész földrészen ez volt a legnépesebb nagyemlõs, Alaszkától Mexikóig mintegy 50 millió élhetett.
Testhossza eléri a 3,5 m-t, farka 50 cm körül van, vállmagassága 2,5 m, súlya meghaladhatja az 1 tonnát, de általában kisebb. Kérõdzõ állat.
Az elsõ európai telepesek megérkezésével a hatalmas bölénycsordák irtása szinte azonnal megkezdõdött, húsáért és bõréért egyaránt vadászták. Sok indián törzs élete nagyban függött a bölénytõl: húsukat ették, bõrükbõl ruhát, lábbelit, sátrat, inából és csontjából íjat, tût és egyéb eszközöket készítettek. Az indiánok elleni háborúban a telepesek azért is pusztították a bölényeket, hogy így is gyengítsék ellenfelüket, máshol a háziállatok számára akartak legelõterületekhez jutni. A vasút nyugati irányú terjeszkedésével is felgyorsult a bölények pusztítása, a vonatról lövöldözték le az állatokat. A tetemeket vagy otthagyták, vagy legfeljebb csemegének számító nyelvét vágták ki. 1890-re a bölények kipusztítása majdnem teljes volt, kevesebb mint 1000 maradt fenn egész Észak-Amerikában. Szerencsére William Hornaday, az úttörõ amerikai természetvédõ egy kampányt szervezett védelmükre, s napjainkban már 50 000 ezer bölény él vadon.
Az Egyesült Államokban egyedül a Yellowstone Nemzeti Parkban maradtak fenn bölények folyamatosan, másutt visszatelepítették õket eredeti élõhelyükre. Egy külön alfajt képez az erdei bölény (B. b. athabascae) az északi részen, de a legtöbb népesség kevert vérû, még Yellowstone-ban is. A húszas években a kanadai Wood Buffalo Nemzeti Parkba betelepítettek préribölényeket (B. M. bison), hogy felhozzák a népességet. Szerencsére 1957-ben kb. 200 tiszta vérû erdei bölényt találtak a park egyik eldugott részén, amely nem érintkezhetett a másik alfajjal. Az amerikai bölényt sok állatkertben láthatjuk, magánbirtokon is tartanak belõlük Amerikában, ahol szarvasmarhával is keresztezték