Amur (Ctenopharyngodon idella): eredeti elterjedése a Jangce és a Sárga-folyó volt. A XX. században kezdték telepíteni világszerte ennek köszönhetően nemcsak Európába, hanem a tengerentúlra is eljutott. Magyarországra a '60-as években került be, először véletlenül majd rendszeresen telepítve. Eredetileg a növényzettel sűrűn benőtt vizekbe tették a vegetáció visszaszorítása érdekében, bár volt, hogy ez túl jól sikerült, mint például a tihanyi Belső-tónál. Itt a nagy számban telepített amurok nemcsak hínárt "legeltek", hanem a tó nádállományában is jelentős kárt tettek, ami csak az utóbbi években tudott regenerálódni. Mindebből következőleg nem csak a hínárban és a nádban tett közvetlen károkozása jelentős, hanem az ezt ívásra használó őshonos halaink szaporodási lehetőségét is lerontotta. Az amur nem tartozik a kisétkű halak közé. 20 C°-nál melegebb vízhőmérsékletnél van igazán elemében, ilyenkor testtömegének 100-120%-át is elfogyasztja naponta. A hazai vizekben ez a hal akár 40 kg-os tömeget is elérhet. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy vizeinkben nem jelentős a szaporodása. |